A-vitamin és béta-karotin

A-vitamin és béta-karotin

1913-ban szinte egyszerre, egymástól függetlenül fedezték fel ezt a vitamint a Wisconsin Egyetem és a Yale Egyetem kutatói saját kutatólaboratóriumjaikban.

Szervezetünkbe retinol illetve karotinoidok formájában juttathatjuk be:
A retinol állati eredetű tápanyagokban található. A felszívódott retinol a szervezetben azonos mennyiségű A-vitaminná alakul.
A karotinoidok növényi eredetű tápanyagokban találhatók. Az összes közül a béta-karotin a biológiailag legaktívabb, melyből a bélfalban, ill. a májban képződik karotináz hatására retinol. 1µg béta-karotinból 0,5 µg A-vitamin képződik (az alfa-, gamma- és egyéb karotinoidok kb. 1:12 – 1:24 arányban).

Az A-vitamin számos biológiai folyamatban tölt be lényeges szerepet.

• A retina (szemideghártya) fényérzékenységét biztosító rodopszin (a retina működéséhez nélkülözhetetlen fényérzékeny anyag, látóbíbor) felépítésében,
• a csontnövekedésben,
• a reprodukcióban,
• az embrionális fejlődésben,
• a hámszövet és az epithelialis szövetek épségének a fenntartásában,
• az aktoderma normális fejlődésében és működésében (bőr, nyálkahártya, mirigyhám), és számos más sejt differenciálódásának irányításában.
• Antioxidáns, gyökfogó tulajdonságú.
• Nélkülözhetetlen a szürkületi látáshoz.
• Fenntartja a hámsejtek épségét.
• Fokozza a szervezet ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben, erősíti az immunrendszert.
• Zöld hályogtól szenvedő betegekre jó hatást gyakorolhat.

Hiányállapotok

Az A-vitamin hiánya a korai szakaszában az ún. farkasvakságot okoz, amikor szürkületben, vagy gyenge világítás esetén látászavar következik be. Jellemző hiánytünetek még a hámszövet-, könnymirigy-elsorvadása, a verejték- és faggyúmirigyek megbetegedése, a bőr kiszáradása, a szőrzet és a hajszálak törékenysége, kihullása, a nyálkahártya szárazsága, a gyulladásokra és fertőzésekre való fokozott hajlam. Gyermekeknél a csontosodási folyamat sérülése következtében növekedési zavar is bekövetkezhet (angolkór).

Miben található és mennyit fogyasszunk belőle?

Még egy egészséges ember is csak nehezen tudja normális táplálékbevitel útján biztosítani a megfelelő mennyiséget, mivel az így felvett béta karotin csupán egyharmada szívódik fel, és annak is csak a fele válik A-vitaminná. A magas koleszterinszint kezelésére szedett kolesztiramin hosszabb távon felboríthatja a szervezet A-vitamin egyensúlyát. Az emésztési zavarok esetén szedett savlekötők is csökkentik a szervezet A-vitamin tartalékait. A cinkszegény táplálkozás csökkenti a vérben található A-vitamin értékeket.

A máj jelentős mennyiségű A-vitamint tartalmaz, ezen kívül igen jelentős mennyiségű sárgarépa, leveles zöldségek (különösen a spenót), csukamájolaj, tojássárgája, édes krumpli, kelbimbó vagy sütőtök tudja pótolni a szükségletet.

A felnőtt ember napi elfogadott szükséglete 0,7-1,3 mg, szoptatás ideje alatt 2,0-2,5 mg.
Ehhez naponta kb. 3 g grillezett borjúmájat vagy 8 tojást kellene elfogyasztanunk. .A szükséglet növekedésével kell számolni a zsíremésztés, felszívódás zavarai, vagy számos idegen anyag,pl. gyógyszer fogyasztása esetén. Jobb retinol felszívódás érhető el C és E vitamin szedése mellett.

A karotinok túladagolásának ártalmatlan mellékhatása lehet a bőr sárgás elszíneződése. Tartós és jelentős A-vitamin-túladagolás járhat káros mellékhatásokkal is, mint pl. az étvágytalanság, de extrém esetben csontrendszeri zavarok vagy májkárosodás léphet fel.

Ki szedje ezt a kiegészítőt?

A-vitamin kiegészítés ajánlott azok számára, akik

• tartósan zsírszegény étrendet folytatnak,
• kolesztiramint szednek,
• beléből nehezen szívódnak fel a tápanyagok.