C-vitamin és P-vitamin

A C-vitamin felfedezése

Ez a vitamin birtokolja a legnagyobb mennyiségben szükséges vitamin címét. Szent-Györgyi Albert biokémikus izolálta először a C-vitamint paprikából, munkásságáért 1937-ben Nobel-díjat kapott. A mai napig ez az egyetlen, magyar tudós által és Magyarországon véghezvitt felfedezés, amelyet Nobel-díjjal jutalmaztak.
A kutatók rájöttek arra, hogy az ember az evolúció folyamán nagyjából 40000 évvel ez előtt vesztette el a képességét, hogy maga állítsa elő a C-vitamin szükségletét a testében. Egyetlen enzim termelése hiányzik, ami képessé tenne bennünket a saját C-vitamin ellátásunkra. Mindössze néhány állat él a Földön, amely szintén nem képes erre. Egyetértés van abban, hogy ez a mutáció csak azért maradhatott fenn, mert táplálkozásunk nagy mennyiségben tartalmazta a C-vitamint, és nem alakult ki a hiánya.

C-vitamin élettani hatásai

A C-vitaminnak számtalan feladata van a szervezetünkben és jelentőségét ez az univerzális szerepe adja leginkább.
Szükséges a kollagén előállításhoz, amely testünk egyik fő építő fehérjéje. Ebből épülnek, táplálkoznak a kötőszövetek, a vérerek, az inak és az ízületek. Több hormon és ingerület átvivő anyag szintézisében is szerepet játszik, és az anyagcserét is befolyásolja.
A C-vitamin jó antioxidáns tulajdonságokkal is rendelkezik. Azáltal, hogy a sejtkárosító szabadgyököket semlegesíti, még mielőtt azok kifejthetnék hatásukat, hozzájárul a szövetek öregedésének megakadályozásához. Ezáltal többek között a spermiumokat is védi az oxidatív károsodástól hozzájárulva a megtermékenyítő képesség fokozásához.
A megfelelő C-vitamin-bevitel a lelki egészségünkhöz is hozzájárul.

Tartós hiánya skorbutot okoz, amely a tengerészek jellemző betegsége volt a nagy felfedezések idején. Ma ez már nem igen fordul elő, de többek között a nem megfelelő C-vitamin ellátottságra is gondolni kell, ha valaki gyenge, beteges, nincs megfelelő ellenálló-képessége, egyik megfázás, fertőzés követi a másikat a szervezetében, és esetleg akkor is, ha "rossz passzban van": kedélytelen, rosszkedvű, enervált. Hiánya esetén lassúbb a sebgyógyulás és a törött csontok összeforradása. A C-vitamin hiányos táplálkozás fogínyvérzést, nyálkahártya-gyulladást okoz.

Az ajánlott mennyisége hivatalosan 60–90 mg, de erről a mai napig viták folynak. A napi szükséglet minimuma 45–60 mg/nap körül van, ez a mennyiség elegendő a kollagén előállításához. Több orvos szerint is az antioxidáns hatás elérése érdekében érdemes túllépni az ajánlott bevitelt, akár 750 mg-ig. Megfigyeléseken alapulva kijelenthető, hogy a tartósan napi 1000 mg feletti C-vitamin bevitel káros lehet. A leggyakoribb tünet ilyenkor a vesekő és a magas húgysavszint, de a szövetekben is lerakódhat a C-vitamin kis kristályok formájában. Ajánlott napi adag 100-500 mg. Ezt a mennyiséget tartalmazza pl. 1 darab nyers zöldpaprika, vagy három marék ribizli. Mivel ez a vitamin nem raktározódik el a szervezetben, hanem a felesleg a vizelettel kiürül, így naponta többször kell gondoskodni a szükséges adag elfogyasztásáról.

Ki szedje ezt a kiegészítőt?

C-vitamin kiegészítés ajánlott azok számára, akik

• dohányoznak és kevés természetes C vitamint fogyasztanak,
• fertőzések és pattanások kezelésére tetraciklint szednek,
• ízületi gyulladásra kortikoszteroidokat vesznek be,
• rendszeresen aszpirint fogyasztanak,
• sportolók vagy 55 év felettiek,
• fogamzásgátló tablettát szednek.

 

A megfelelő mennyiségű C-vitamin bevitele különösen fontos a várandós és szoptató anyák esetében, hiszen közvetve az anyai szervezet biztosítja a magzat illetve a csecsemő számára szükséges vitamint is.
Bizonyos környezeti hatások, így a stressz, a lázzal járó betegségek, a műtét utáni állapotok, a kemény fizikai munka, a sport, az alkoholfogyasztás, dohányzás és a fogamzásgátlók szedése fokozza a szükségletet.

Miben található?

A C-vitamin megtalálható számtalan gyümölcsben és zöldségben. A hivatalos álláspont szerint az egészséges ember napi C-vitamin szükségletét változatos étrenddel és jó konyhatechnikával elkészített ételekkel még a tél végi és tavaszi hónapokban is bőven fedezni lehet.

A C-vitaminban leggazdagabb zöldségféle a zöldpaprika, melynek 100 grammja kb. 150 mg C-vitamint tartalmaz, de sok C-vitamint tartalmaz még a paradicsom, burgonya, fejes saláta, a káposztafélék (káposzta, brokkoli, kelbimbó), friss gyümölcsök vagy az ezekből úgynevezett „hideg” eljárással készült teák, szörpök.

Jó, ha tudjuk, hogy 40°C feletti hőmérséklet hatására a C-vitamin elbomlik, ezért a zöldségféléket lehetőleg nyersen, salátának elkészítve célszerű fogyasztani. A hosszú áztatás, főzés, párolás, fagyasztás, kiolvasztás vagy a főzővíz kiöntése is jelentős aszkorbinsav veszteséget okoz, de kerülni kell a fémedények (vas, réz) használatát és az ételek ismételt felmelegítését is.

A C-vitamin gyorsan, néha órák alatt kiürül a szervezetből, ezért az egyenletes bevitel ugyanolyan fontos, mint a mennyiség!

 

P-vitamin

A P-vitamin a bioflavonoidok csoportjába tartozó anyag, amely a C vitamin kísérőjeként ismerhetünk, védelmet biztosít a C-vitamin számára az oxidációtól és elősegíti annak felszívódását. A flavonoidokat 1936-ban a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert professzorunk fedezte fel. A Nobel díjas orvos rájött, hogy a bioflavonoidok segítségégével megelőzhetőek a hajszálerek áteresztése vagy törékenysége, így elkerülhető a véraláfutás és az ödéma kialakulása is. Szent-Györgyi Albert P-vitaminnak nevezte el a bioflavonoidokat. A bioflavonoidok főleg a gyümölcsök húsában fordulnak elő, pl. citrusfélékben, csipkebogyóban. Ennek a vitaminnak a túladagolása és hiánya nem ismert, azonban valószínűleg a C-vitamin felszívódására hatással van, hogy milyen mennyiségben van jelen a szervezetben.