- Termékek
- Rendelés
- Boltkeresés/Partnereink
- Babaprojekt
- Egészségkönyvtár
- Férfiaknak
- Nőknek
- Gyakori Kérdések
- Média
- Hírlevélkérés
Az 1930-as években a szakemberek az étkezési szokások drasztikus következményeit vizsgálták. A dán Henrik Dam biokémikus is ezt a témát kutatta. Az ő kísérlete a következő volt: csirkéket növényi eredetű takarmányt nem tartalmazó étrenden tartott.
Arra a következtetésre jutott, hogy spontán vérzés lép fel. Ez vezette a K-vitamin felfedezéséhez a dán tudóst. 1943-ban orvosi Nobel díjat vehette át Eduard Doisy amerikai biokémikussal. A csirkék elvérzése a protrombin (II. véralvadási faktor) hiánya miatt lépett fel, ennek az anyagnak a májban végbemenő bioszintéziséhez K-vitamin szükséges. A vastagbélben egy baktérium felelős a K-vitamin termeléséért, a bélfalon keresztül a véráramba jut. A D-vitaminhoz hasonlóan két fő formáját különítjük el, a K1 és a K2 vitamint. A K1 vitamint a zöld növények szintetizálják. K2 vitamint a vastagbélben egy baktérium termeli, ami a bélfalon keresztül a véráramba jut, ahol a különböző véralvadási faktorok egyikévé alakul. Létezik vízoldható szintetikusan előállított K3 vitamin is. Élettani szempontból a K2 vitamin a szervezetben legjobban hasznosuló forma.
A zöldségfélék közül a spenótban, káposztában, karfiolban, zöldborsóban, paradicsomban, burgonyában, zöldbabban és zöld teában fordul elő.
Táplálék útján 60-80 µg kerül a szervezetünkbe, ez az adag ekvivalens egy adag kelbimbóval.
A probiotikumok elősegíthetik a vastagbélben a szükséges baktériumok elszaporodását.
A kolesztiramin és az aszpirin gátolják a K-vitamin felszívódását.
Kerülni kell azonban a nagy mennyiségű adagolást, ugyanis az a vörösvérsejtek bomlásához vezethet, májkárosodást okozhat. A vérhigító dikumarol származékok gátolhatják a természetes K-vitamin felszívódását, a szintetikus K-vitamin pedig a gyógyszer hatását csökkenti.
K-vitamin kiegészítés ajánlott azok számára, akik