Antibiotikumok és allergia

A fokozódó antibiotikum használat és a környezeti sterilitás szerepet játszhat az allergia kialakulásában

Az allergiás és asztmás megbetegedések egyre növekvő száma összefüggésbe hozható az antibiotikumok fokozott használatával, és az emberi környezet kórokozóinak célzott csökkentésével – állítja a Zürichi Egyetem tanulmánya. 

Az allergia korunk népbetegsége. 
Az ipari társadalmakban évről évre nő az allergiával küzdők száma és a betegség hátteréről is egyre többet tudunk. Multifaktoriális betegség lévén sok tényező játszik szerepet a kialakulásában, úgy mint örökletes hajlam, a környezetben felhalmozódott allergének és a civilizált társadalmakra jellemző túlzott sterilitás. Ez utóbbira találtak újabb bizonyítékot a Zürichi Egyetem kutatói, akik az allergia és a Helicobacter pylori kapcsolatát vizsgálták.


Az allergia az immunrendszer túlműködése következtében jön létre. Az allergén anyagok (amelyek normális esetben immunológiai szempontból semlegesek) kapcsolódnak az IgE molekulához, és ennek következtében gyulladást kiváltó anyagok szabadulnak fel a szövetekben. Ha ez a gyulladásos folyamat a légutakban alakul ki, akkor kiváltó oka lehet az asztmának. A gyulladást a nyálkahártyában nagyobb számban jelenlévő fehérvérsejtek, hízósejtek tartják fenn számos gyulladásos mediátort termelve. A tartós gyulladás a hörgők falának átalakulásához, károsodásához vezet 

Egy nemrég a Clinical Investigation Journal-ben megjelent tanulmány arra a feltevésre talált újabb bizonyítékot, hogy kapcsolat van az allergia és a hétköznapi életben az emberi környezethez tartozó kórokozók számának csökkenése között. Ezekkel a kórokozókkal való találkozás nélkülözhetetlen az immunrendszer érési folyamatához, így a modern világot jellemző higiéniás szokások ezt az érési folyamatot gátolják. A Zürichi Egyetem kutatói egy hétköznapi kórokozó aHelicobacter pylori és az asztma kapcsolatát vizsgálták.

A Helicobacter pylori egy Gram negative típusú baktérium, amely az általa termelt ureáz enzimnek köszönhetően képes a gyomorkapu erősen savas közegében is megélni. A fertőzés emberről – emberre terjed és általában gyerekkorban megtörténik. Fejlődő országokban akár a lakosság 90%-a is fertőzött lehet, míg a fejlett országokban ez a szám 20% körül van. A kórokozó szerepet játszik a fekélybetegség és a gyomorrák kialakulásában is. 

A vizsgálatok során a kutatók néhány napos egereket fertőztek meg H. pylori-val. A csoport felnőttkori vizsgálatából kiderült, hogy azon kívül, hogy kialakult az immunológiai tolerancia a kórokozóval szemben, az egerek nem voltak érzékenyek az asztmát okozó allergénekre. A vizsgálati állatok másik csoportja, amelyik nem volt fertőzött, felnőttkorára érzékeny lett mind a baktérium által okozott fertőzésre, mind az asztmát okozó allergénekre. A korai fertőzés gátolja a dendritikus sejtek fejlődését és segíti a T-sejtek felhalmozódását, amelyek kulcsfontosságúak az asztma elnyomása szempontjából. Ha ezeket a T-sejteket átoltották olyan egerekbe amelyek nem találkoztak korábban a fertőzéssel, akkor ezek az állatok szintén érzéketlenné váltak az asztmát okozó allergénekre, ugyanakkor ha korai fertőzésen átesett állatokon antibiotikumos kezelést alkalmaztak azok érzékenysége ezekre az anyagokra megnőtt. 

Az eredmények tehát megerősítették azt a feltevést, hogy a fejlett országokban egyre növekvő asztmás megbetegedések összefüggésbe hozhatók az antibiotikumok elterjedt használatával és így a korábban az ember környezetéhez hozzátartozó mikrobiális környezet megváltozásával.