Tisztelt Látogató!

Honlapunkon olyan magyar újgenerációs egészség-megőrző készítményekkel találkozik, melyek kifejlesztését hosszú évek hazai és külföldi gyógyszerkutatási tapasztalata alapozta meg. Hazai gyártás +
+ szigorú minőségellenőrzés +
+ megbízhatóság!

= Pharmaforte - A természet erejével™

10 fontos szempont, amiért érdemes Pharmaforte termékeket választani

ÍRJ POZITÍV VÉLEMÉNYT a google maps-en, és KAPSZ 100 AJÁNDÉKPONTOT amit levásárolhatsz! Vélemény írás után, a felső menü kapcsolat linkről jelezd hogy írtál, és email címedhez jóváírunk levásárolható pontokat!

Az Édesgyökér kedvező a refluxra

Statisztikák szerint a savas visszafolyás gyakorisága a lakosság körében növekvő tendenciát mutat, majd minden harmadik embert érinti. Enyhébb eseteiben nem tekintjük betegségnek, sokan békésen együtt élnek a fel sem ismert tünetekkel. Amikor a savas gyomortartalom hosszabban sérti a nyelőcső hámsejtjeit, a mellkasban égő érzés keletkezik a szegycsont mögött. Van, aki szívpanasznak érzi, pedig semmi köze a szívhez. Az viszont igaz, hogy a gyomorból visszaáramló sav a nyelőcső érzőideg-végződéseit ingerelve szívritmuszavart válthat ki.

Édesgyökér (Glycyrrhiza glabra L.)

A valódi édesgyökér (G. glabra) mediterráni, nyugat- és közép-ázsiai eltejedésű, nálunk a termesztésből vadult ki. Homokos ártereken, a Tiszántúlon és a Dél-Dunántúlon szórványosan található, évelő növény. Többfejű gyöktörzséből méteres hosszúságú tarackok és 2 cm vastagságú gyökerek fejlődnek. Szára elérheti az 1,5-2 métert, levelei páratlanul szárnyasan összetettek. A levelek hónaljában található virágzata nyúlánk, füzéres fürt. Fehéreslila virágai dús, gömbös fejecskékben nyílnak május-júniusban. Termése összenyomott, barna, többmagvú hüvely. Nálunk csak az alföldi folyóártereken, réteken gyakori keserű édesgyökér (G. echinata L.) őshonos, ezt azonban a gyógyászatban nem használják [1-3].

Felhasznált részek és hatóanyagaik
A valódi édesgyökér gyöktörzsét a gyökerekkel együtt (Liquiritiae rhizoma et radix) használják a gyógyászatban, mely drog nemcsak a hazai, hanem az európai gyógyszerkönyvek többségében és a kínai gyógyszerkönyvben is hivatalos. Ez utóbbiban a G. uralensis Fisch. és a G. inflata Blat. gyökerei is hivatalosak.

A valódi édesgyökér hatóanyagai közül a triterpénvázas szaponinglikozidok emelhetők ki (legfontosabb képviselőjük az erőteljes édes ízzel bíró glicirrizin, melynek aglikonja a glicirretinsav). A szaponinok mennyisége elérheti a 15%-ot. Mellettük a gyökerek körülbelül 1%-ban flavonoid-vegyületeket (a fontosabbak közé tartozik a likviricin és az izolikviricin), poliszacharidokat és egyéb anyagokat tartalmaznak [3-6].

Hatásai
A glicirrizin főbb hatásai: gyulladáscsökkentő (antiflogisztikus), köptető (expektoráns) és fekélyellenes (antiulceratív). A köptető hatás a légúti nyálkahártyák kiválasztásának fokozásán és a hám csillószőrös működésének serkentésén keresztül érvényesül. Fekélyellenes hatását főként annak tulajdonítják, hogy fokozza a gyomornyák szekrécióját és serkenti a gyomornyálkahártya-sejtek képződését. A glicirretinsav, a glicirretinsavból félszintézissel előállított gyári készítmény - a karbenoxolon -, valamint a glicirrizinmentesített kivonat is gyulladáscsökkentő és fekélyellenes hatású. A glicirrizin antibakteriális és antivirális tulajdonságokkal is rendelkezik, és fontos szerepe lehet a máj méregtelenítésében is. Az édesgyökér és a glicirrizinmentesített kivonatok görcsoldó hatásáért részben a flavonoidok a felelősek [3-10].

Népgyógyászati és modern terápiás alkalmazások
Az édesgyökeret a népi gyógyászatban nyersen, önmagában vagy más növények részeivel összekeverve köhögés, szamárköhögés és influenza ellen gyógyteának elkészítve fogyasztják. A modern fitoterápiában a növény gyökerei és gyöktörzsei, kivonatai és hatóanyagai gyakori alkotórészei a felső légutak hurutos megbetegedéseinek, a gyomor- és nyombélfekély (ulcus ventriculi et duodeni), diszpepsziás panaszok és a gyulladással járó mozgásszervi betegségek kezelésében használatos gyógyteakeverékeknek, galenusi- és gyári készítményeknek [6-11]. Hazánkban több mint tíz olyan, főként emésztésjavító és hurutoldó készítmény van forgalomban, amely édesgyökeret vagy édesgyökér-kivonatot tartalmaz, az irodalom leírja ezek korlátozott alkalmazhatóságát, mellékhatásait, melyet a benne lévő glicirrizinsav okoz [9-16]. A glicirrizinsav-mentesített kivonat ezzel szemben ilyen mellékhatásoktól mentes, hazai szigorú hatósági vélemények alapján az édesgyökér élettanilag fontos hatóanyagai DGL (= deglicirrizinated licorice) formában biztonságosan alkalmazhatóak a gyomor és a bélrendszer egészségének segítségére.

Felhasznált irodalom:
1. Mabberly, D. J.: The plant-book. Cambridge University Press, Cambridge-New Rochelle-Melbourne-Sydney. 245., 1987.
2. Dános, B.: Farmakobotanika. Gyógynövényismeret. Semmelweis Kiadó, Budapest, 99., 1992.
3. Rácz, G., Rácz-Kotilla, E., Szabó, L. Gy.: Gyógynövényismeret. A fitoterápia alapjai. SANITAS Természetgyógyászati Alapítvány, Budapest, 209-211., 1992.
4. Bisset, N. G.: Herbal Drugs and Phytopharmaceuticals. Medfarm Scientific Publishers, Stuttgart - CRC Press, Boca Raton-Ann Arbor-London-Tokio, 301-304., 1994.
5. Leung, A. Y., Foster, S.: Encyclopedia of Common Natural Ingredients Used in Foods and Cosmetics. John Wiley & Sons, Inc., New York-Chichester-Brisbane-Toronto-Singapore, 346-349., 1996.
6. Bone, K.: Liquorice - The Universal Herb. British Journal of Phytotherapy. Vol.1 No.2. 7-13., 1990.
7. Bradley, P. R.: British Herbal Compendium. British Herbal Medicine Association, Bournemouth, Volume 1., 145-148., 1992.
8. Newall, C. A., Anderson, L. A., Phillipson, J. D.: Herbal Medicines. A guide for health-care professionals. The Pharmaceutical Press, London, 183-185., 1996.
9. Mowrey, D. B.: Herbal Tonic Therapies. Keats Publishing, Inc., New Canaan, Connecticut, 65-68, 319-330., 1993.
10. Blumenthal, M. (ed.): The Complete German Comission E Monographs. American Botanical Council, Austin, Texas, 161-162., 1998.
11. Weiss, R. F.: Herbal Medicine. AB Arcanum, Gothenburg, Sweden - Beaconsfield Publishers Ltd., Beaconsfield, England, 59-61, 214-215., 1988.
12. Smet, P. A. G. M. et al. (eds.).: Adverse Effects of Herbal Drugs. Springer Verlag, Berlin-Heidelberg-New York-London-Párizs-Tokio-Hongkong-Barcelona-Budapest, Vol. 2:46., 1992.
13. Kereskedelmi Miniszter 6/1990 (IV.5) KeM rendelete a kiskereskedelemben szabadon forgalmazható drogokról, illetve illóolajokról.
14. European Scientific Cooperative of Phytotherapy (1990-1994): European Phytotelegram. (Official Newsletter of ESCOP), Issue 1-6.
15. Blumenthal, M.: Interactions Between Herbs and Conventional Drugs: Introductory Considerations. HerbalGram 2000, 49.: 52-62.
16. Országos Gyógyszerészeti Intézet: Gyógytermék Vademecum 95, 96, 97, Primexpharma Kft., Budapest, 1995-1997.

Gastro-bon 30x most 2-t kap egynek az árán